BÁTAAPÁTI

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) kutatása és építése

A hazai atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének programja 1993-ben indult meg a Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozásával, beruházója jelenleg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kft.).

Első fázis:
a területek kiválasztása

Az első fázisban a befogadásra alkalmas kőzetek kijelölésére irányuló országos szűrés zajlott. Ezt követően a potenciálisan alkalmasnak minősített területeken a társadalmi elfogadottság föltérképezésével folytatódott a munka. 1996-ban három alkalmasnak tűnő helyszínt kiválasztottak, amelyek közül feltáró fúrások alapján még abban az évben egy szakmai testület által meghozott döntés a felszín alatti telephely tovább kutatását javasolta a Mórágyi Komplexum gránitjában, területileg Bátaapáti község térségében.

Második fázis:
földtani kutatás

1997-2004 között, több szakaszban intenzív földtani kutatás folyt a területen, földtani és vízföldtani vizsgálatok a terület földtani felépítésének pontosítása érdekében, illetve az előzetes helykiválasztás céljából, amelybe a MECSEKÉRC Zrt. alvállalkozóként kapcsolódott be. A vizsgálatok eredményeként elkészült kutatási zárójelentés alapján a hatóság kimondta, hogy a terület földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére.

Harmadik fázis:
létesítés

A határozat alapján 2005. februárjában megkezdődött a föld alatti kutatás, melynek célja a felszínről megkutatott potenciális elhelyezési térség megközelítése és megkutatása, a végleges tároló helyszín kiválasztása. A felszín alatti kutatás megkezdéséről a létesítés és az első kamra üzembe helyezéséig a MECSEKÉRC Zrt. fővállalkozóként irányította a földtani kutatási, a kiviteli tervezési, a bányászati létesítési és az építés - szerelési munkálatokat.

5.925 fm

alagút / vágat kihajtása gránitban, ebből 4 db nagyméretű tárolókamra

217.090 m3

jövesztett gránit

0

súlyos baleset

Felszín alatti tároló építése

A felszín alatti munka megkezdéséhez a Bátaapáti melletti Nagymórágyi-völgyben kialakításra került egy ideiglenes, illetve felvonulási telephely. Konténerekből felépültek a műhelyek, irodák, kommunális létesítmények, kiépültek az infrastrukturális rendszerek.

  • 2005. február 8-án megkezdődött a lejtősaknák mélyítése egy felszín alatti földtani kutatás keretében, majd ennek sikeres lezárását követően a felszín alatti tároló építése már létesítési engedély birtokában folytatódott. Bányászati módszerekkel végzett térkiképzés során megépült két lejtősakna, további előkészítő- és kutató vágatot 21-33 m2-es szelvénymérettel.

  • 2011. év második felére 97 m2-es szelvénymérettel elkészült két tároló kamra 70-80 m-es hosszal.
     

  • Elkészültek a felszín alatti végleges technológiai rendszerek szerelési munkálatai, a hulladékcsomagok szállítási útvonalán az útpálya építése, a vízemelési, szellőztetési, erős-, illetve gyengeáramú és a biztonsági rendszerek. Ennek eredményeként 2012. negyedik negyedévében a végleges tároló (I-K1 kamra) üzembe helyezése megtörtént. A hulladékok végleges betárolásával párhuzamosan a tároló továbbépítése folytatódik.

  • Ezt követően 2015-ben elkészült az I-K3 és I-K4 tárolókamrák vizsgálata, térkiképzése, illetve az I-N1 és I-N2 megközelítő vágata. Így eddig összességében kihajtásra került mintegy 5925 folyóméter vágat, amelynek eredményeként 217.090 m3 gránit került kitermelésre.

  • 2016-tól folynak az I-K2 kamrában az új technológiai elvek szerinti tárolótér kialakításának építés-szerelési munkálatai amelyben a MECSEKÉRC Zrt. konzorciumi partnerként továbbra is részt vesz.